(06 30) 921 4147

Nem félünk a fogorvostól, nem bánt csak…

Fluoridok a mindennapjainkban
Napjainkban számtalan hír, információ ér bennünket, így van ez az orvostudomány mindennapi kérdéseivel is. Fogorvosi rovatunk mostani számában egy olyan téma kerül terítékre, amellyel kapcsolatban a laikusoknak sok-sok kérdése merülhet fel.
A fluoridokról lesz szó és arra keressük a választ, hogy valójában alkalmazásukkal, használatukkal kapcsolatban mi is az igazság, hogyan érdemes használni a különbözõ készítményeket, miként érdemes táplálkozni ebbõl a szempontból, vannak-e egyéb formái is használatuknak ? A fluoridokról sokat hallhattunk, láthattunk és a médiákban elhangzó reklámokból megtanultuk, hogy ezt vagy azt érdemes kipróbálni. A témának azonban ez csupán egy kicsi része, hiszen a hirdetések ezen információit komoly üzleti érdekek vezérlik. Azt azonban érdemes tudnunk, hogy “fogorvosi rendelõnkben” most ennél sokkal többet tudhatunk meg. Tessék hát “belépni” !

A fluor ion ( F-) a természetben csak só formájában fordul elõ, ezért csak fluoridokról helyes beszélnünk. A tengervíz literenként 1 mg oldott fluoridot tartalmaz, az esõvíz által táplált belvizek és a talajvizek ennek csak tizedét. A fluoridok az élõlények természetes alkotóelemét képezik, az összes elmeszesedett szövet felépítésében résztvesznek. A fogszuvasodás fluoridok segítségével való csökkentési lehetõsége korunk egyik legnagyszerûbb kutatási eredménye.
Nyolcvan évvel ezelõtt figyeltek fel elõször megelõzõ hatására. Azt tapasztalták, hogy azok az emberek, akik olyan helyen laknak, ahol a természetes ivóvíz 1mg/liter fluoridot tartalmaz, a fogszuvasodás fele olyan gyakori, mint hasonló körülmények között élõ, de fluoridban szegény ivóvizet fogyasztók körében.

Miben is rejlik a fluorid szerepe a fogbetegségek megelõzésében ? Egyrészt beépül a fogba és savval ellenállóbb zománc alakul ki, ezenkívül fogszuvasodásra kevésbé hajlamos fogak alakulnak ki a fogfejlõdés során, de fontos hatása az is, hogy gátolja egyes cukorbontó enzimek mûködését.
Természetes úton élelemmel és ivóvízzel  kerülhet be a szervezetünkbe. Néhány élelmiszer (hal, tea) is tartalmaz fluoridot, ezekbõl azonban nem fogyasztunk olyan mennyiséget, hogy a fogszuvasodás megelõzéséhez szükséges optimális mennyiséget bevigyük.
Ha az ivóvíz megfelelõ mennyiségben tartalmaz fluoridot, akkor  fluor-apatit formájában beépül a fogzomácba és ellenállóbbá teszi. Ha kevesebbet, akkor puhább, savval szemben kevésbé ellenálló hydroxil-apatit képzõdik.
A világ legtöbb részén – sajnos Magyarországon is – az ivóvíz minimális fluoridot tartalmaz. Lakosságunk kb. 1 %-a iszik megfelelõ vizet. Az elégtelen beviteltel pótlása, kiegészítése két úton lehetséges. Egyrészt (1.) szisztémásan, vagyis a szervezetbe bevitt fluorid segítségével, a vérkeringés útján (fluoriddal dúsított víz, só, tej tabletta). Másrészt (2.) lokálisan, azaz a fogak áttörése után, helyileg alkalmazott fluoridkészítményekkel (öblítõ, ecsetelõ, fogkrém, zselé).

(2.) A maradó fogak áttörése után helyileg alkalmazott fluorid készítményekkel elõzhetjük meg a rettegett fogszuvasodást, amelyek közvetlenül a zománc felszínérõl épülnek be. Ezeket a módszereket mindenkinek ajánlom, életkortól függetlenül!
Mindenképpen fluoridos fogkrémmel mossunk fogat!Az elsõ fluorid tartalmú fogkrémet 1960-ban ismerte el az Amerikai Fogorvosok Egyesülete gyógyhatású fogkrémként. Azóta számos továbbfejlesztett fogkrém látott napvilágot és került klinikai tesztelésre. A termékek versenyében szerencsére ki is estek azok, amelyek a fluoridtartalomnak, mint  alapvetõ követelménynek nem feleltek meg. Naponta hallhatjuk a nagy cégek fogkrémcsatáit, mondván az egyik natrium-fluoridot, a másik amino-fluoridot tartalmaz. A Magyar Fogorvosok Egyesülete (MFE) szerint bármilyen fluoridot tartalmazó fogkrém jó, a lényeg, hogy szeressünk vele fogat mosni. Ebben az csatározásban egyébként felváltva büntetnek 20-30 millióra cégeket, amelyek magukat, mint a “LEGJOBB” hirdetik.

Használjunk  fluoridot tartalmazó szájöblítõt is! A polcokon ma már ebbõl is nagy a választék, csak ki kell választani a számunkra “legtetszetõsebbet” és a legfontosabb, hogy használjuk ! Ez persze nem helyettesíti a fogmosást, csak kiegészíti, sõt használat elõtt mossuk meg mindig alaposan a fogainkat!

Rendkívül ajánlatos  hetente egyszer Elmex géllel bedörzsölni a fogainkat, amely nagyobb koncentrációban tartalmaz fluoridot, mint a fogkrém. Pontosan ezért kell csak hetente egyszer használni. A következõképpen kell alkalmazni: fogmosás után egy erre a célra hsznált külön fogkefével, – erre kb. 1 cm-es csíkot nyomunk – és a fogmosáskor alkalmazott mozdulatokkal bedörzsöljük a  fogainkat, minden fog minden felszínét. Fontos, hogy utána nem szabad kiöblíteni a szánkat, legfeljebb a felesleges nyállal híguló anyagot köpjük ki! Ezután legalább 1 órán keresztül nem szabad sem enni, sem inni. Ezért ajánlatos a hét egy napját kiválasztani és este lefekvés elõtt elvégezni.
Az Elmex gélt mindenkinek ajánlom, de különösen azoknak, akik fognyaki érzékenységben, illetve terhességi ínygyulladásban szenvednek. A fluoridos fogkrémekhez hasonlóan szintén 5 éves kortól ajánlott, a már korábban említett lenyelés veszélye  miatt.
A helyileg alkalmazott szerek között meg kell említenünk olyanokat is, amelyek fogorvosi kezeléshez kötöttek, tehát csak a rendelõben lehet alkalmazni.  Különbözõ fluoridos ecsetelõket illetve lakkokat vihet fel a fogorvos a fogakra, egyeseket vattagombóccal vagy kis ecsettel, de van olyan speciális készítmény is, amelyet egy elektromos ionáramláson alapuló módszerrel visz a fog állományába. A kezelések után nem szabad enni és öblögetni, de erre fogorvosunk úgyis  felhívja a figyelmünket.

Mekkora eredményt várhatunk ezeknek az eljárásoknak és módszereknek az alkalmazásától ? Az elsõ és legfontosabb, hogy ne csak egyszeri alkalommal vagy kampányszerüen próbáljuk ki a lehetõségeket, hanem rendszeresen!

Rendszeres szisztémás fluoridbevitellel kb. felére csökken, míg a helyileg alkalmazott készítmények rendszeres használatával 20-50 %-kal csökken a fogszuvasodás gyakorisága. A fluorid tehát nem csodaszer, de segítségével valóban nagy eredményeket lehet elérni a fogszuvasodás megelõzésében. Igazi sikert azonban csak akkor várhatunk, ha a megelõzés ismert módszereit együttesen és rendszeresen alkalmazzuk!

A fogászatban is, mint az egészségügy bármely területén az egyetlen járható út a megelõzés. “Szép doldog a beteg rendelkezésére állni, de mégszebb megvédeni õket attól, hogy betegek legyenek !” A megelõzés nemcsak humánusabb, mint a beteg gyógyítása, hanem hosszútávon gazdaságosabb is.
Az egészségnevelés hatásfoka az iskolákban a legmagasabb, mivel az ebben az idõszakban elsajátított szokások egy egész életen át megõrzõdnek. A gyerekeknek tehát már az óvodában illetve az iskola elsõ éveiben el kell sajátítaniuk a szájápolás módját és rendszerességét olyan mértékben, hogy a felnövekvõ generáció kielégítendõ szükségletnek érezze, hozzátartozzon a “komfort” érzéshez. A Fõvárosi Gyermekfogászati Prevenciós Bizottság felkérte az általános iskolák igazgatóit, tantestületi tagokat, az óvodai és bölcsõdei vezetõket, hogy vegyenek részt a megelõzõ feladatban, mert nevelõmunkájukkal több generációra meghatározzák a családok egészségi és fogászati magatartását.

Tudatosítani kell az emberekben, hogy az egészség, így a száj egészsége is érték. Jó lenne, ha tudatformálással elérnénk odáig, hogy ne csak az AIDS-tõl féljen valaki, hanem a fogbetegségektõl is. Átérezze, hogy a szájhigiéne az általános egészség része.
A korábbi egészségmegõrzõ propagandamunkában mindig hangsúlyoztuk, hogy a száj egészsége mekkora érték. Fontos tudni, hogy az idõk változnak és manapság már a szó szoros értelmében is érték, hiszen aki elhanyagolt fogait szeretné “széppé varázsoltatni”, annak már sajnos nem elegendõ testi-lelki erõt gyûjteni ahhoz, hogy beüljön a fogorvosi székbe, hanem bizony a pénztárcáját is jól ki kell nyitnia. Ne felejtsük, a megelõzés mindig könnyebb, fájdalmatlanabb és dícséretesebb dolog, mint utólag bánni az elmulasztott dolgokat, témánknál maradva a szájápolás, az ép, csillogó fogak és az egészséges száj állapotának megõrzését.

Fogorvosi tallózó
Hírek, érdekességek a nagyvilágból

Gyógynövényekkel a fogakért
A caries (fogszuvasodás), mint már tudjuk, a fog anyagát kívülrõl megtámadõ betegség. A szénhidrátok a fogakon élõ baktériumok anyagcseréje következtében szerves savakká erjednek, melyek a fogzománcot megtámadják. Több fogászati klinikai vizsgálat bebizonyítottta, hogy a növényi hatóanyagok gátló hatást fejtenek ki ezekre a mikroorganizmusokra. Kiderült, hogy a zsálya, borsmenta, a kasvirágfû és a kamilla hatóanyagai erõs fertõtlenítõ hatásúak és a kellemetlen mellékhatásoktól mentesek. A növényi hatóanyagok közvetlen gátló hatást gyakorolnak a mikrobákra, jótékonyan és tartósan befolyásolják a száj pH értékét, azaz a kémhatását. A már keletkezett szerves savakat azonnal semlegesítik, a szájüreg pH értékeit legalább 30 percig lúgos irányba tolják.

A hullámvasút elveszett tárgyai
Egy angliai város szabadidõ parkjában újjáépítés miatt bezárták a hullámvasutat. Amikor a szerelõk szétszerelték  a szerkezetet, több mint 100 protézist találtak, amit valószínûleg a sikító vendégek ejtettek ki a szájukból.

Fogápolás a Flintstone családban
Az egykori Jugoszlávia területén elõkerült leletek tanulmányozása során két amerikai kutató, Mary Russel és David Frayer annak a bizonyítékát találta meg, hogy a fogápolás már legalább 100 ezer éves múltra tekint vissza. Feltételezhetõ, hogy a finnyás Neandervölgyi talán valamilyen csontszilánkot használt erre a célra, majd a “fogápolás” után elhajította az “egyszerhasználatos” eszközt.

Fogszuvasodás a mamától a babának ?
Egy amerikai fogorvos azt bizonyította, hogy elsõsorban az anyák fertõzik meg gyermekeiket a fogszuvasodást okozó baktériumokkal. A vizsgálat során 46 gyermeket tartott megfigyelés alatt születésüktõl kezdve, 5 éves korukig. A fogorvos szerint a fogszuvasodás gyakoriságát 95 %-kal lehetne csökkenteni, ha sikerülne megakadályozni a gyermekek elsõ hónapjaiban történõ megfertõzését. Ez azonban nagyon nehéz, mert a baktériumok már a legkisebb nyálcseppel (pl. tüsszentéskor) átjuthatnak a gyermekre. Arra azonban mindenképpen  ügyeljünk, hogy  soha ne csókolgassuk, puszilgassuk kisbabánk kezeit illetve arcát ! Találunk még rajta más kívánatos testrészt.

Mûfogsora végzett egy tolvajjal
A történet szokatlan, de igaz. Az eset a spanyolországi Alicante városában történt. Az 56 éves férfi – varrógépszerelõnek adva ki magát – jutott be egy  lakásba, ahonnan készpénzt tulajdonított el. A kárvallott, ahogy észrevette a történteket, üldözõbe vette az utcán az álszerelõt, aki a menekülés hevében lenyelte a mûfogsorát és meghalt mielõtt kórházba szállíthatták volna

A dollár fogatlan “sztárja”
Nemrégiben dõlt meg az USA-ban egy sokáig tartó tévhit. Úgy tudták ugyanis, hogy az Egyesült Államok alapító atyja, George Washigton a kor szokásainak megfelelõen fából készült mûfogsorral végezte állami teendõit. Egy bostoni kutató, Dr Richard Price kiderítette, hogy az USA elsõ elnökének valamennyi fogát el kellett távolítani krónikus ínygyulladása miatt, s azok pótlására elefántcsontot használtak fel. Mivel azonban ezek rögzítése az állkapocshoz akkor még lehetetlen volt, ólomkeretet öntöttek a fogak rögzítésére, mely szerkezet használatát egy rugós szerkezet tette lehetõvé. Ez a szerkezet borzasztóan kényelmetlen volt, arról már nem is beszélve, hogy több mint négyszeres volt a súlya a mai megoldásokhoz képest. Igy, mint az néhány korabeli levélbõl kiderült, a dollár hátán lévõ arckép készítésénél nem volt a szerkezet az elnök szájában.

Lézerrel a jövõ felé
Az ulmi egyetemen a szuvas fogak kezelésére infravörös fényt kibocsájtó lézert fejlesztettek ki. A fog zománc illetve dentin részse jól elnyeli a sugarakat, így a találat helyén a zománc, majd a dentin elgõzölög és éles peremû mikroszervezeteket nem tartalmazó, betömhetõ kráter képzõdik. A német lézer sugarai hatékonyabbak, mint amerikai társáé, mivel a zománc és a dentin jobban elnyeli, ezért a dentin pontosabban távolítható el. Ráadásul az amerikai eszköz egyáltalán nem gõzölögteti el, emiatt a fogorvosnak fúrót is kell használnia. Mind emellett a német lézer legfeljebb fájdalmatlan felületi sérülést okoz az íny nyálkahártyájában, ellentétben az amerikaival, amely éppen azért, mert a sugarait a fog kevésbé nyeli el, a nyálkahártya alatti szövetbe is behatol és azt károsítja.
A német lézerrel nemcak a szuvas fogak kezelhetõk, hanem a fogágybetegségek is és eltávolíthatók vele nyálkahártya elváltozások is.

Dr Piskóty Ildikó